Mindenkinél lesz fűtés az ünnepi időszakban

A 2014 decemberi hír szerint az év végi ünnepekre a nagy gáz- és áramszolgáltatók felfüggesztették a tartozás miatti kikapcsolásokat, így a 60 napon túl nem fizető lakossági ügyfeleknél is maradt fűtés. Ezek a szolgáltatók saját döntésén alapuló vállalások voltak, nem jogszabályok; a mai szabályokról mindig a saját szolgáltatójánál tájékozódjon.

Alább saját szavainkkal foglaljuk össze az Origo akkori hírét, amelyet az eredeti helyén már nem találtunk meg, majd leírjuk, mi a tanulsága ma.

Mit írt elő akkor a törvény?

A hír két szabályt emelt ki. Egy 2011-es törvénymódosítás óta az állam és az önkormányzatok közfeladatot ellátó intézményeinél – például iskolákban, egészségügyi, szociális és gyermekvédelmi intézményekben – október 15. és április 15. között tilos volt a gáz-, a hő- és az áramszolgáltatás kikapcsolása. Háztartásoknál a törvény csak munkaszüneti napra, ünnepnapra és az ezeket közvetlenül megelőző munkanapra tiltotta a kikapcsolást; a köztes napokon a szolgáltatók jóindulatán múlt, mi történik.

A szabályt egy korábbi eset előzte meg: a hír szerint három évvel azelőtt, ősszel Pest megyében több mint 40 intézményben, köztük csaknem húsz iskolában nem volt fűtés és meleg víz, mert a megyei önkormányzat közel százmillió forinttal tartozott a gázszolgáltatónak.

Mit vállaltak a szolgáltatók 2014-ben?

• Tigáz: december 20. és január 4. között nem kapcsolta ki a tartozó lakossági ügyfeleket. A cég 2012 óta tartott ilyen ünnepi szünetet, és szóvivője szerint ez évente 1500 háztartásnak jelentett meleg lakást.
• GDF SUEZ: december 22. és január 5. között nem szerelte le a nagy tartozást felhalmozó ügyfelek gázóráját, és közlése szerint a moratórium után nem nőtt a nem fizetők aránya.
• E.ON: december 16. és január 6. között a gáz- és az áramtartozás miatti kikapcsolást is felfüggesztette. A cég szerint évente 4400 lakossági ügyfelénél kellett 63 napon túli tartozás miatt elzárni a gázt, áramot pedig 2014-ben 30 ezer fogyasztónál kötöttek ki.
• Főgáz: szintén csatlakozott az ünnepi moratóriumhoz; szóvivője szerint a nem fizetés miatti szüneteltetések száma évről évre csökkent.
• EDF DÉMÁSZ: 2014. december 18. és január 8. között a tartozó lakossági ügyfeleknél sem kapcsolta ki az áramot, a rászorulóknak pedig előrefizetős mérést és évi egyszeri részletfizetési kedvezményt ajánlott.

A hír egy ellentétes tapasztalatot is idézett: volt szolgáltató, amely azért nem hirdette meg korábban nyilvánosan a moratóriumot, mert szerinte utána, januárban és februárban megnőtt a nem fizetők száma.

Mit jelent ez ma egy fűtést tervező háztartásnak?

A hírben szereplő cégnevek, időszakok és számok a 2014-es helyzetet mutatják, ezekre ma ne építsen. Egy tanulság viszont időtálló: a fűtés biztonsága azon is múlik, mennyire kiszámítható a fűtés költsége – akár gáz, akár áram a fűtés energiaforrása. A 2014-es hírben az E.ON az áram- és a gáztartozásnál egyformán felfüggesztette a kikapcsolást; az elektromos fűtésű ház tehát ugyanúgy a szolgáltatótól függ, mint a gázos.

Ezért érdemes már a tervezéskor tudni, mennyi energiát használ majd a fűtés. Elektromos fűtésnél ezt a ház hővesztesége alapján előre kiszámoljuk. A várható fogyasztásról a fogyasztás-oldalunkon, a fűtési módok összevetéséről az elektromos fűtésről szóló oldalunkon, a helyiségenkénti szabályozásról a termosztátokról szóló oldalon olvashat.