Fűtőfólia, infrapanel és infrafűtés Kiskunhalason

A nedves vályogfalat általában nem kell műszerrel keresni. A lábazat felett körbefutó sötétebb sáv, a fehér, kristályos salétromkiválás, a pergő vagy leváló vakolat és a sarkokban megjelenő penész mind azt jelzi, hogy a falban víz mozog. A felmérésen ezt nedvességmérővel is ellenőrizzük, több magasságban, a külső és a belső oldalon.

A jel helye is sokat elárul. Ha a nedvesség egyenletesen, alulról felfelé csökken, felszívódó talajnedvességről van szó. Ha foltokban jelentkezik egy ereszcsatorna vagy lefolyó alatt, a csapadékvíz elvezetése a hibás. Ha csak a belső oldalon, egy hideg sarokban látszik, a szellőzés és a lecsapódó pára lehet az ok.

A régi vályogházak többnyire vízszigetelés nélkül, vagy csak egyszerű, mára tönkrement szigeteléssel épültek. A fal a talajból felszívja a nedvességet, és ez addig nem okoz gondot, amíg a víz a fal felületén el is tud párologni. A bajok többnyire egy későbbi beavatkozással kezdődnek:

• a ház mellé öntött betonjárda vagy a megemelt udvarszint a lábazathoz vezeti a csapadékot;
• a hiányzó vagy eldugult ereszcsatorna a fal tövére önti a vizet;
• a mészvakolat helyére került cementes vakolat vagy zárt lábazati burkolat nem engedi kipárologni a nedvességet, így az feljebb húzódik a falban.

Ezek közül több a fűtés tervezésétől függetlenül, kisebb munkával is javítható, és ez a sorrend első lépése.

Egy vizesedő vályogháznál a falra szerelt fűtés a sor végén következik:

• Vízelvezetés: ereszcsatorna, lefolyók, a járda lejtése a faltól elfelé.
• A páraáteresztés visszaállítása: a cementes vakolat és a zárt lábazati burkolat eltávolítása, mész- vagy szanálóvakolat.
• Utólagos falszigetelés, ha a mérés indokolja: falátvágásos vagy injektálásos eljárás, szakkivitelezővel.
• Kiszáradás: a falnak idő kell, ez akár egy teljes fűtési szezon is lehet.
• Falfűtés: a kiszáradt, újramért állapothoz tervezve.

A fűtéssel viszont nem kell addig várni, amíg minden lépés elkészül. A mennyezetbe épített fűtőfólia a nedves fal mellett is biztonságosan működik, és a helyiség egyenletes temperálása a kiszáradást is segíti.

A falfűtés vályogfalon akkor jó megoldás, ha három feltétel együtt teljesül: a fal a mérés szerint száraz, a vakolat ép és jól tapad, és a fűtőfóliát lezáró burkolat páratechnikailag illeszkedik a falhoz. Ilyenkor a fűtőfelület jellemzően a lábazattól távolabbi, magasabb falsávra kerül.

Ha bármelyik feltétel bizonytalan, a mennyezetet javasoljuk. A mennyezet van a legtávolabb a talajnedvességtől, a fűtőfólia mögé hőszigetelés tehető, és a gipszkarton mögött nem kell a falszerkezet változó állapotával számolni. A mennyezetfűtés a vizesedésre hajlamos vályogházban ezért rendszerint az első választás, a falfűtés pedig a kiszáradt, felújított szobák kiegészítője.

A városban sok ház ma is szobánként fűt, ezért az átállás itt is helyiségenként halad. A legnedvesebb szobával kezdeni nem mindig jó ötlet, hiszen ott a falat előbb rendbe kell tenni. Célszerűbb egy olyan helyiséggel indulni, amelynek fala száraz vagy a mennyezete jó állapotú, és közben a vizes falú szobák víztelenítése, kiszáradása is elkezdődhet.

A villamos csatlakozást a végállapotra méretezzük, a helyiségek saját termosztátot kapnak. Kiskunhalason, valamint Balotaszálláson, Zsanán, Pirtón vagy Harkakötönyön a felmérés a nedvességméréssel kezdődik, és helyiségenként rögzíti a fűtőfelületet és a javasolt munkasorrendet.

A szomszédos Kunfehértón egy 140 négyzetméteres családi házba építettünk padlófűtést, a kész rendszert hőkamerával mértük át, és jegyzőkönyvet adtunk róla.

15,5 év jótállás a 4. generációs fűtőfóliára, ha a kivitelezést mi végezzük.